Smart Universe

Ki áll készen a robotokra?

A svéd ABB és a The Economist közös új mutatószáma abból a szempontból rangsorolja a világ országait, hogy mennyire állnak készen a robotika és a mesterséges intelligencia alkalmazására.

Nem kérdés, hogy a mesterséges intelligenciával párosított automatizálása, a magas szintű robotika gyökeresen átalakítja a munkaerő-piacokat. Az alacsonyabb hozzáadott értékű munkák közül (beleértve szellemieket is!) számosat a nem is olyan távoli jövőben szoftveres vagy hardveres robotok végeznek el, megszüntetve egy sor munkahelyet. Ezzel együtt persze új munkahelyek is teremnek, de ezeket csak képzett, digitálisan is jól felkészült emberek tudják betölteni. A változások hatékony és minél zökkenőmentesebb kezeléséhez még a leginkább felkészült országoknak is át kell gondolniuk oktatásuk és képzésük teljes rendszerét.

Ennek a felkészültségnek a mértékét, illetve a sikerhez vezető utat mutatja be a The Economist és az ABB közös jelentése, az Automatizálási Felkészülési Index . A felmérés során 25 országot vizsgáltak meg, 52 kvalitatív és kvantitatív mutatót figyelembe véve. Ezeket három fő- és több alkategóriába sorolták: innovációs környezet (K+F mértéke, a szabályozói környezet kedvező volta, országszintű stratégia megléte); oktatás (mennyire készült fel a köz- és felsőoktatás a 21. századra, illetve a műszaki oktatásra, hogyan áll az ország az élethosszig tartó tanulás támogatásával, az oktatási modell hatékonysága); és a munkaerő-piac felkészítése a jövendő változásokra. Az egyes mutatókat automatizálási, oktatási és közgazdasági szakemberek választották ki, mindezt pedig a téma szakértőivel folytatott mélyinterjúk egészítették ki.

Az első három helyen – mint ahogy ezt a hasonló rangsoroknál már megszokhattuk – Dél-Korea, Németország és Szingapúr osztozott, ebben a sorrendben. Dél-Korea mutatja 91,3 pont volt a százas skálán, a 25 ország átlaga 62,1 pontra jött ki. Érdekes, hogy Észtország 79,5 pontja a 6. helyre volt elég, és ezzel a balti állam megelőzte például Nagy-Britanniát és az USA-t is.

A jelentés egyik fő ajánlása szerint oktatáspolitikai lépéseknek és a képzési programoknak kell biztosítani, hogy az automatizálási technológiák és a mesterséges intelligencia (AI) gyors bevezetése esetén az emberek fel legyenek készülve azokra új, emberközpontúbb munkafeladatokra, amelyeket olyan ütemben kell majd kialakítani, ahogy a robotok és az algoritmusok egyre több rutinszerű, automatizálható feladat végzését veszik át. Ehhez pedig még a legjobban felkészült országoknak is hatékonyabb oktatáspolitikát és képzési programokat kell kidolgozni, illetve nagy hangsúlyt kell fektetni a teljes szakmai pályafutást végigkísérő folyamatos tanulásra.

Azt is megállapítja a jelentés, hogy miközben mindenki egyetért abban, hogy a kormányzatoknak lépniük kell az automatizálás jelentette problémák  megoldására, a vállalkozások egyelőre „nem érnek rá” ezzel foglalkozni, noha gyors ütemben vezetik be az új technológiákat. A felmérés készítői szerint riasztó, hogy nincs koordinált együttműködés a törvényhozók, az ipari szereplők és az oktatási szakértők között.

A legnagyobb kihívásokkal a közepes jövedelmű országoknak kell majd szembenézniük. (A jelentés nem vizsgálta Magyarországot, de hazánk is minden bizonnyal ebbe a körbe tartozik.) Az alacsony jövedelmű, jellemzően mezőgazdaságból élő országok kevésbé vannak kitéve az automatizáció negatív hatásainak, mint az erős gyártóbázissal rendelkező, némileg fejlettebb államok. A legfejlettebb, leggazdagabb országok persze könnyebben megengedhetik maguknak az automatizációt. A lista élén állók közös jellemzője az is, hogy komoly, olykor több száz millió dolláros finanszírozással és egyéb segítséggel támogatják a robotikai és mesterséges intelligencia kutatásokat.

A jelentés azonban arra is rámutatat, hogy a felvázolt szebb jövő elérése azt is megköveteli, hogy az országok többségének emelnie kell a szakképzési programok színvonalát. A jelentés szerzői szerinti a tudomány, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika továbbra is fontos részét képezi majd a tanterveknek, azonban az automatizálás és az AI fokozza az igényt az alapvető oktatási programok és az új típusú tanárképzés iránt is

Az ABB és a The Economist Intelligence Unit azt tervezi, hogy a felmérést évente elvégzi, és az országok rangsorát az eredmények alapján frissíti.